"Fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad." (Ézs. 60,2)

Sokszor kapjuk azon magunkat, hogy csak vízszintesen tudunk gondolkodni. Megpróbálunk megfelelni azokank az elvárásoknak, amelyek néha úgy összetorlódnak, hogy nem látjuk hogyan tovább. Egy-egy hajnali ébredés terhes gondolatai, a naponkénti feladatok sokasága, amelyeket egyszerre kellene teljesíteni, de tudjuk, hogy lehetetlen, a terveink, melyeket mind meg akarunk valósítani, de úgy tűnnek megvalósulatlanok maradnak. A hívő ember ilyenkor szégyenli el magát, hogy nem tud úrrá lenni magán. Ezek azok a pillanatok, amelyek fel is emésztenének, ha meg nem szólalna bennük az Úr. Emlékezteti feledékeny gyermekeit, hogy ő mindezek felett Úr. Mikor mi nem tudunk úrrá lenni feladataink felett, amikor nem tudunk erőt venni magunkon, Ő akkor is velünk van, hogy kézbe vegyen bennünket és megmutassa rajtunk keresztül hatalmát és szeretetét. Adjunk ezért hálát neki ma is! Ámen.