"Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! "  (Zsolt.51,3)

Könnyű lenne azt mondani, hogy egyes embereknek problémájuk akadt, és ilyen módon akarták megoldani azt: Istenhez imádkoztak. Miközben azt gondoljuk, hogy a többi embernek nincs erre szüksége, mert ők másképp oldják meg. Az lehet, hogy az elmélet működik, de a gyakorlatban nincs semmiféle feloldozás. Dávid király nagy bűnben van, és ez tönkre fogja tenni, hogyha nem képes megvallani. Azért, mert a bűn ránehezedik, és nem engedi hogy boldog legyen. Ahogy a szemetes szobában van mód a takarításra, kell lennie egy megoldásnak arra nézve, hogy a lélek szennyét kitakarítsuk. Most már tudományosan alátámasztva fennhangon kellene tanítani a kibeszélés, a megbánás gyakorlati hasznát és művészetét. Ezek nélkül nincs gyógyulás. A gyerek tudja, hogy a hűtlenség ellenére a szülők nagyon szeretik. Bízva Isten nagy irgalmában bátran mondjuk el, de őszintén, hogy miben távolodtunk el, és milyen szabadítást kérünk. Lesz változás. Ámen.