"Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget." (Zsolt. 62,2)

     Isten mindenható és mindenütt jelenvaló. Ott van a mennydörgésben, a patakcsobogásban, a város zajában, a tücsökciripelésben,  és mindenhol máshol is, ahol talán soha nem jutna eszünkbe keresni. Ezért nincs sem alkalmatlan hely, sem pedig alkalmatlan idő Isten keresésére. Vannak mégis különleges helyzetek, amikor úgy érezzük, hogy sem a patak csobogása, sem a megszokott környezetünk hangjai nem segítenek, mert lelkünk zaklatott, és hiába próbál csendben vagy zajban önmagára találni, külső segítség nélkül csak vergődni bír. Az elmúlt évezredek alatt mit sem változott az emberi lélek igénye az Istennel való talákozásra. Mindegy, hogy milyen környezetben, mindegy, hogy milyen élethelyzetben, a lélek csak Istennél csendesül el. Soha ne sajnáljuk rá a percet, vagy a napot, hogy lelkünk Istennél csendességet nyerjen. Ámen.