"Jézus Krisztus engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a keresztfán elszenvedett haláláig." (Fil.2,8)

Thebesius imádságát idézem: "Add, hogy sebeid gyógyulást szerezzenek a bűneinkre. Segíts, hogy halálod reményt adjon nekünk az elmúlással szemben. Jézusunk, add, hogy kereszted, félelmed és fájdalmad ne legyen hiábavalóvá számunkra." Nagypéntek az énekünk szerint az örök gyász napja. Vannak gyülekezetek, ahol gyászruhában mennek templomba. Sajnos, hogy a református gyakorlatban a nagypénteknek kissé visszaszorult a jelentősége. Még ma is sok gyülekezet van, ahol az úrvacsorát is kiszolgáltatják.

Egyeszerűen szólva, nagypéntek nélkül nem látjuk az emberi bűn nagyságát, de nem látjuk az isteni kegyelem  határát sem. Nincs megváltás és nincs üdvösség az engesztelő áldozat és a bűnbocsánat nélkül. Jézus elfogadta a szenvedést éppen azokért, akik ma is vágynak az üdvösségre. Engedelmes volt mindhalálig. Ma legyen csendesség a lelkünkben, és próbáljunk segíteni neki abban, amit vállalt. A Szentlélek segít ebben. Ámen.