"A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk." (Gal.6,9)

A hegyi beszédben Jézus arra buzdít, hogy azáltal kell meglátszódjon, hogy világosság vagyunk, hogy látja a világ a mi jó cselekedeteinket. A mennyei Atya a szeretet országát hirdette meg, és kimondhatatlan ajándékot küldött Jézusban. A jó cselekedeteket előre elkészítette, hogy járjunk azokban. Azt is mondhatnánk, hogy az alkalmak és a lehetőségek a jóra ott vannak az úton amelyiken haladunk. Elképzelhető, hogy mindent felveszünk, és erőnkhöz mérten segítünk másoknak. Az is elképzelhető viszont, hogy otthagyjuk, azaz nem használjuk ki az alkalmat a jóra. Azt tanítjuk  az Írás alapján, hogy nem érdemszerzésre valók  a jó cselekedetek. A hívő ember hálaadó életéhez tartoznak ezek. A Lélek által Isten áldott gyermekeként, áldott eszközként cselekszi Isten akaratát a hívő ember. Legyünk ma hálásak Istennek, hogy életet adott, és vegyük észre azokat az alkalmakat, amikor mi magunk jót cselekedhetünk Isten dicsőségére! Ámen.