"A föld legvégéig mindenkinek eszébe jut az Úr, és megtérnek hozzá..." (Zsolt 22,28)

    Már-már elképzelhetetlen a hívő ember számára is, amit a zsoltár üzen. Nem, hogy Istenhez fordulnának az emberek, de egyre többen távolodnak el, vallják magukat ateistának. Ez a folyamat egyelőre megfordíthatatlannak látszik. Tegyük hozzá, hogy az ezerfelé szakadozott, egymással közös hangot találni képtelen keresztyénség aligha áll a helyzet magaslatán. Nekünk mégsem a jelen folyamatai, vagy a kiszámíthatónak látszó közeli jövő mutatja az utat, hanem Isten igéje. Az viszont nem csak egy ködös, távoli jövő képét vetíti elénk, hanem feladatot ad a hívőknek: emlékeztetnünk kell a világot Teremtőjére, akitől egykor indult, és ki által él ma is. Mi legalább ne feledjük, mivel tartozunk Mennyei Atyánknak. Ámen.