"Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában." (Lk 2,10b-11) 

     Nagy örömhír érkezett egykor, és érkezik ma is a földre: üdvözítő született, aki az Úr Krisztus! Ezt a hírt fogadnunk kell, személyessé tennünk, máskülönben elmegyünk mellette anélkül, hogy valóban örömmé válna számunkra. A pásztorok egykor felkerekedtek, és elmentek Betlehembe, hogy személyes élményükké váljon az, amit az angyaloktól hallottak. Az ünnep arról szól, hogy lélekben rákészülve mindannyian megélhetjük személyesen a Megváltóval való találkozást. Semmi másnak nem kell történnie, mint hogy vágyjuk ezt az örömöt, és kérjük a Mennyei Atyát, hogy mi is odaállhassunk a jászol mellé. Jól tudjuk, hogy semmilyen külsőség nem számít, minden készülődés csak azt szolgálja, hogy a lelkünk megérkezzen Betlehembe. Merjünk Isten előtt gyermekké lenni, ha valami még akadály lehet, elengedni, hogy a született üdvözítő a szívünkben szállást vegyen! Ámen.