„Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, szentek királya.” (Jel 15,3b)

     A mennyekben Istent dicsőítik azok, akik "diadalmaskodtak a fenevadon" (2.v.). Mivel az általunk ismert idő fogalma nem alkalmazható Isten országára, fölösleges azon gondolkoznunk, hogy ez a dicsőítés egyszeri alkalom, vagy pedig folyamatos, állandó. Sokkal inkább azt kell észrevennünk, hogy azok előtt, akik Istent színről-színre látják, az ő nagysága és csodálatos volta tisztán rajzolódik ki. Hasonlóképpen tisztán látják Isten útjainak igazságát és igaz voltát. Azt is megfogalmazzák, hogy ő a szentek királya. Pár szóba összefoglalva látjuk azt, ami földi, rossz látásunk előtt oly sokszor rejtve marad, amiből azután megannyi bajunk, bűnünk, bánatunk származik. Ha a példát követve tudatosan Isten nagyságát, csodáit, igazságát keressük mindenben, mindenhol, és ezt még ki is nyilvánítjuk, jóval kevesebb hely marad életünkben a rossznak. Ámen.