„Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket.” (Mt 6,26a)

Keveseknek adatik meg, hogy ne kelljen azon gondolkodni vagy azért tenni, hogy meglegyen az, ami az élethez szükséges. A reggeli ébredés magával hozza a napi munkára való felkészülést, a tervezést, a mérlegelést és az aggodalmat is valamilyen mértékben. Jézus szavai felemelik a tekintetünket. A példa nyilván nem tétlenségre ösztönöz, hanem arra, hogy bízzunk a mi gondviselő Istenünkben, hogy lesz erőnk, képességünk, tudásunk, hogy feladatainkat elvégezzük. Hála Istennek, hogy rengeteg élettapasztalatunk van arra nézve, hogy minden aggodalmunk ellenére az Úr mindig kirendelte azt, ami az élethez kellett. Mennyivel más így indulni, így végezni feladatainkat, tudva azt, hogy a mi mennyei Atyánk nekünk is megadja ma is, de mindenkor testi lelki táplálékunkat. "Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel. Ő felruház és táplál, gondot rád Ő visel. Dicső Király, ég és a föld Ura, Szívünk tiéd, légy annak is Ura." Ámen.