„Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.” (Péld 2,6)

     Ha bármilyen dologba belekezdünk, két lehetőségünk van: vagy saját magunk kutatjuk ki a dolog minden csínját-bínját megannyi kudarc, újrakezdés árán, vagy felhasználjuk mások tudását, tapasztalatát. Logikusnak tűnik ez utóbbi utat választani, ám az emberiség nagyobb része mégis az első utat járja. Ahelyett, hogy a Teremtőhöz fordulna bölcsességért, ismeretért, értelemért, konok következetességgel tagad mindent, ami egyáltalán teremtést feltételez, és szemcséről szemcsére építi a maga homokvárát. A nagyobb baj az, hogy egyre több elemében mindenki számára kötelező a homokvár építésében részt venni, ha csak ki nem zárja valaki magát a társadalomból. Jézus azt mondta, hogy adjuk meg a császárnak, ami a császáré. Csak vigyázzunk, hogy lakájokká ne váljunk a császár udvarában! Mennyei Atyánk igazi otthont, valódi értékeket kínál nekünk! Ámen.