„A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt.” (1Kor 7,3)

    A különböző fordításokban két „kényelmetlen” szó határozza meg az igeverset: kötelesség és tartozás. A kötelesség kifejezést rendszerint akkor használjuk, ha valamit önként, minden fizetség és ellenszolgáltatás nélkül illik vállalni. Olyan kötelék, amely lényegesen több az érdekek mentén szerzett szövetségnél, de még az őszinte barátságnál is. A tartozás kifejezést viszont leggyakrabban akkor emlegetjük, ha valami korábban kapott értéket, segítséget – mivel adósnak érezzük magunkat – szeretnénk törleszteni. Férj és feleség közt össze"tartozás" ez, amit a Teremtéskor Ádám fogalmaz meg: „Ez most már csontomból való csont, testemből való test…” (1 Móz 2,23).

   Pál apostol a keresztyén házirendről úgy beszél, hogy azt rendszerint az Úr Jézus Krisztus és az anyaszentegyház közt fennálló kötelékkel példázza. A békességszerző, békességteremtő szeretet férj és feleség közt az a „kötelesség”, amely a kényszer hatására soha nem működik. Előfeltétele az a különös egymáshoz tartozás, a szimbiózis, amely Isten legnagyobb áldása, ha az ember bűneivel el nem rontja… Mert akkor nagyon kényelmetlenné tud lenni. Ámen.