„Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet.” (Zsolt 5,12c)

Dávid király új reggelre ébredt és imádkozik. Olyan napra indul, ahol tudja, mert elmondja imájában az Úrnak, hogy találkozni fog gonoszsággal, dicsekvéssel, hazudozással, álnoksággal, de ő szeretne Isten igazságában járni. Ezért az Úr vezetését, útbaigazítását kéri. (9. vers) Tudja, hogy nem könnyű egy ilyen világban kitartani, de van egy tapasztalata, amit éppen a mai igében fogalmaz meg. Isten örvendezést ad azoknak, akik szeretik nevét, azaz az ő útján, az ő igazsága szerint élnek. Sok ezer éves tapasztalat, sokak tapasztalata, sőt ma is sokunk által már átélt valóság. Nyilván, nem tudja az ember, hogy mikor jön az örvendezés ideje, de biztos, hogy lesz az Úr által. Kérjük mi is a vezetést, az útmutatást, hogy járjunk az út, igazság és élet, azaz Krisztus lábnyomán, hogy legyen egy újabb felismerésünk, hogy igaz az: örvendeznek általa, akik szeretik az Úr nevét. Ámen.