„De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén.” (⁠Zsolt 27,13)

     Lehetnének valamelyik aradi vértanú utolsó szavai ezek, de már jóval korábban, valamikor Krisztus előtt ezer évvel Dávid szájából hangzottak el elsőként, hogy azóta számtalan nemzedék reménységének adjanak formát. A tizenhárom utolsó szavai is hatalmas lelki erőről, hitről, meggyőződésről tesznek bizonyságot. Nem először néztek szembe a halállal, katonák voltak és keresztyének. Akkor ez még természetes állapot volt, azóta nagyot változott a világ. Vannak idők, amikor a jelen elkeserítő, kilátástalan, és csak az Istenre tekintő ember lelkében támadhat reménység. Ilyen idők egy-egy ember, közösség, nemzet, vagy nemzedék életében egyaránt eljöhetnek. Jó, ha nem újoncként, hanem már a hit harcában edzetten, teljes bizalommal tudunk megállni ilyenkor Isten előtt. Ámen.