„Mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid.” (⁠Jel 15,4b)

  Vannak olyan dalok, énekek, amelyek hosszú időre meghatározzák az életünket. Beleborzongunk, dúdoljuk, fütyörésszük, hangosan énekeljük, ösztönösen ringatózni kezd testünk az ütemére. Szinte himnuszává lesznek személyes életünknek. Indulókká, amelyek megnyugtatnak, vagy bátorítanak. Az apostol látomásában pontosan ilyen dalokat éneklő sokaságra irányítja ma figyelmünket. Mózes és az Isten bárányának énekét éneklik, a hatalmas Isten csodáit hirdető dalokat. A csodák sokszor úgy lesznek nyilvánvalókká, hogy az igazság diadalra jut. 

  A tegnapi bejegyzés végén egy ilyen dalt idéztem (MRÉ 458). Ma újra megtehetném,  hogy Istennek nyilvánvalóvá lett igazságos ítéleteit mi is együtt magasztaljuk velük. Hirdetve a boldog felismerést, amely minden hitben élő keresztyén ember számára teljes bizonyosság: a „hatalom”, az „erő”, a „bölcsesség”, a „békesség” képviselete valóságos, mert velünk van az Úr. 

   Ámen.