„Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.” (⁠1Jn 4,9)

 

      Harmincöt éve nem volt ilyen visszafogott - ha nem is csendes - búcsúztatása az óévnek! Nagy dolgok történnek a világban, jó részük fenyegető, ijesztő, szűkösséggel riogató. Mibe kapaszkodjunk, hol vessük meg a lábunkat, hogy az új esztendő viharai, árjai, omlásai el ne sodorjanak? Körülöttünk minden mulandó, romlandó, hiába ölt új arcot az idő, az is megvénül, szétfoszlik, mögöttünk marad. Az egyetlen biztos támasz az örökkévalóságból szállt alá, hogy megtanítson a keskeny úton járni, mélységből és sötétségből kiutat találni! Isten irántunk való szeretete tart meg bennünket az előttünk álló esztendőben. Isten iránti szeretetünk ad erőt, kitartást a mindennapokban. Áldott az Isten, aki örök életre vezet Jézus Krisztus által! Ámen.

 

Áldott, békés új esztendőt kíván

Bancea Gábor

Hegyi István

Simon Attila

Szatmári Elemér