„Népem pedig jóllakik javaimmal – így szól az Úr.” (Jer 31,14b)

Ez az ígéret azért hangzott el, mert nélkülözés volt Isten népe életében. Éhség, szükség, szegénység, szárazság, betegség, időnként megjelenik az emberiség életében. Az ember pedig felveszi ezekkel a harcot. Minden erejével és tudásával igyekszik legyőzni, megszüntetni. Ebben az állandó küzdelemben időnként felerősödik, de van amikor elhalkul az igazság, hogy akkor szűnik meg a próbatétel, amikor az Úr akarja.  Az ószövetségi nép sokszor próbálta saját kézben tartani életét, jövőjét. Elhagyta és elfeledkezett az Úrról. Újra és újra szembesülnie kellett a valósággal. Az Úr kezében van az életük, és a jóllakás akkor jön el, amikor bűnbánattal elismerik, hogy tehetetlenek sorsuk tekintetében. Ezután az ígéret után, a nép bűnbánata és Istenhez térése következett, utána pedig a hazatérés a babiloni fogságból és a jóllakás megtapasztalása. Az ígéret a mienk is, mi is az Úr kezében vagyunk. Ámen.