"Az angyal azt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!" (Lk.1,30)

Adventben gyertyákat gyújtunk, mert valami kell ahhoz, hogy kifejezze az érzéseinket. Több fényt akarunk, több világosságot. A sötétség rátelepszik mindenre, és ráadásul most a hóréteg is hiányzik, ami elfedné ennek a világnak sok szürkeségét. Rövid csendesség és imádság után mindenki számára kiderül azonban, hogy sokkal mélyebb tapasztalatra van szükségünk, mint amit megadhatna az előkészített tökéletes helyszín. Ez pedig nem más, mint a léleknek békessége. Olyan felemelő, hogy megszólal az Isten. Olyan bátorító, hogy közel jön Máriához, és közel jön mindenkihez. Olyan nagyszerű, hogy nem mondott le rólunk egyáltalán. Sokszor mi hamarabb lemondunk magunkról. Karácsony előtt látható, hogy Mária kegyelmet talált Istennél, és mindazok kegyelmet találnak, akik benne bíznak. Máriának jutott az egyik legnagyobb feladat: megszülni a Messiást. Mindannyiunknak van ilyen feladata, ami pontosan az egyik páli tanításban áll előttünk: ... hogy kiábrázolódjék bennetek a Krisztus. A kiáradó kegyelem tegyen boldoggá és hálássá bennünket. Ámen.