"Így szól az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen." (Jer.31,3)

Paul Gerhardt énekében megelevenedik előttünk ez a csoda. Az Isten által szeretett ember csak ezt tudja énekelni: "Mindennap megújul rajtam, jó Atyám, szereteted. Hogyne zengne néked ajkam hálát és dicséretet! Csak te vagy az én boldogságom. Imádságra két kezem, ím buzgón összeteszem, későn-korán hozzád vágyom, míg ott fent szól énekem megdicsőült nyelveken." Mindenki tudja, hogy milyen a szeretett ember. Virágzik. Milyen érzés az, ha valaki szeretve érzi magát? Valami csodálatos erőforrás a mindennapokban tudni ezt. Az emberek szeretetét és megbecsülését is nagyra értékeljük. Mit mondjunk akkor, amikor nagyon személyesen maga az Úr szólít meg, és azt mondja, hogy szerettelek és szeretlek? A szeretet leleplez minden elfordulást, minden csalást. Visszafordít a rossz útról.  A szeretet megsimogat mindig, de megfedd az elfordulásban. A szeretet kötelez arra, hogy arra a személyre figyeljek, aki hűséges maradt mindig. A szeretet egyszerre megkötöz és felszabadít. Végre otthon vagyok Istennél, mert Ő az örök szeretet. Bárcsak nem engedném el Őt, aki mindig is szeretett! Ámen.