"Szeressétek (a jövevényt), mint magatokat ..." (3Móz.19,34b)

Milyen szépen egybecseng ezzel a felhívással a törvény és annak jézusi értelmezése: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Talán itt abban van különbség, hogy a szeretnivaló ember létében veszélyeztetett, mivel jövevény egy idegen országban. Rengeteget hallottunk bevándorlókról, migránsokról, és nagyon sok esetben az történt, hogy érzéketlenné lettünk ebben a kérdésben. Üljön otthon, mit keres itt? Van elég bajunk, a magunk baja épp elég, nem kell másnak a nyomorúsága és terhe. Közben fél ország migrál nyugatra munkát keresni, jobb megélhetést keresni. Nekünk szabad, nekik nem szabad. Ez már kettős mérce. Ilyen és hasonló reakciók születnek olykor lelkünkben. Természetesen van pozitívum is.

A mózesi törvény mindig arra hivatkozott, hogy Isten népe is jövevény volt Egyiptomban. Azt tanítja, hogy mielőtt morális kérdésben döntenénk, nézzük meg önmagunkat is. Honnan jöttünk? Emlékezzünk a nehéz időkre, hogy tudjunk könyörületet és irgalmat gyakorolni. Tudjuk meglátni a másik emberben a magunk arcát. Akik az Istent szeretik, azok befogadják a jövevényt, mert Isten teremtményét látják maguk előtt. A szeretet befogadó. Ámen.