"Szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet…" (1Krón 28,9a)

     Soha nem volt egyszerű szívvel-lélekkel odaállni valamilyen ügy, szolgálat mellé. Állandó figyelmet, érdeklődést, odaszánást követel, ami hamar lankadni tud, ha nincs, ami fenntartsa. A fáradtság, rossz közérzet, borús hangulat, nem megfelelő közeg mind alkalmasak arra, hogy kioltsák a lelkesedést. Ráadásul gyakorlatilag bármit el lehet végezni a gyermekneveléstől az idősgondozásig anélkül, hogy beleadná magát az ember. Nem beszélve annak veszélyéről, hogy milyen könnyű kiégni, feladni, lemondani... Csak éppen a lényeg vész el, mindennek a szépsége, értelme, ha szívünk és lelkünk megkövesedve és fásulva, bénán és tehetetlenül vastag falak mögül nézi csak, ahogy elszáll az élet. Nem azért vizsgál meg az Úr, hogy számonkérjen, hanem azért, hogy segítsen a teljes és készséges szolgálatban. Ámen.