„Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.” (Ef 5,8b–9)

Az éjszaka elmúlt, világos van és az alvás tétlenségéből kilépve elkezdünk élni, mert az élet cselekvés, munka, tevékenykedés, alkotás. Azért élünk, hogy jövendőt hozzunk létre, hogy felépítsük biztonságunkat, megélhetésünket, kényelmünket. Valóban így kell élni? Lehet-e másképpen? Mit akar az Úr mondani azzal, hogy úgy éljünk, mint a világosság gyermekei? A teremtés jut eszembe. Az első lépés a világosság volt és ebben a világosságban, az Úr világosságában létrejön a világ, a jövendő. Előáll minden, ami az ember biztonságát, megélhetését, kényelmét jelenti. Létrehozza a semmiből Isten. Az Úr világosságában észre kell vennünk, hogy valójában ő cselekszik, munkálkodik, alkot. Nekünk! A semmiből is megtudja adni, amire szükségünk van, sőt szerelmesének álmában ad eleget! A mi dolgunk az Krisztusban, a Világ Világosságában, munkálni a jóságot, megélni az igazságot és követni az egyenességet. Áldás lesz ezért a megtartatásunk és a jövőnk. Éljünk ma is az Úr világosságában! Ámen.