„Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (ApCsel 2,46–47a)

Az első megalakult keresztyén gyülekezet életébe, mindennapjaiba kapunk betekintést. Abból, ahogyan megélték a krisztuskövetést két dolog nagyon hangsúlyos: a kitartásuk és a hitelességük. Nyilván azóta rengeteget változott a világ, és változott vele az ember. Változott a kultusz, az egyházi gyakorlat is. Akkor minden nap volt szolgálat a templomban, ezért minden nap mentek. Nem volt kialakult úrvacsorai rend, ezért házanként törték meg a kenyeret és emlékeztek Krisztus áldozatára. Nekünk legalább a megváltozott rendben kell kitartónak lenni, mert ezzel is dicsérjük Istent. Így leszünk és lehetünk hitelesek a mai nép szemében és így tudjuk megkedveltetni velük azt, amit képviselünk a világban. Legyünk kitartóak és hitelesek, hogy Isten nevére dicséret, mi reánk meg áldás térjen. Ámen.