„Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.” (Gal 3,29)

   Van egy részben egzakt földi kerete az örökségnek. Mindenekelőtt a vérségi, a jogi, vagy az objektív vélt alkalmassági szempontok érvényesülnek. Anyagi javak esetében egy pontosan meghatározott „örökösödési rangsor” mellett, jól meghatározott keretek között osztódik tört részekre a "vagyon". A földi utódlás tekintetében az is valószínűsíthető, hogy mit örökölhet valaki. És ez nem csak vagyoni kérdésekben igaz. Bizonyos mértékben igaz lehet a gondolkodásmód, lelkület, életvitel és szokások tekintetében is. 

  Az apostol egyértelműen egy más dimenzió felé mutat az „ígéret szerinti örökség” által. Az üdvösség felé. A nem kézzelfogható, a nem kiporciózható és felosztható örökség lényegében a bűneset óta „ígéret szerinti”. Ábrahám jogán, az elhívásban részint konkretizálódott, de teljességében egyedül Krisztusban elnyerhető örökség. Krisztusban nem alkalmasságunk, besorolásunk, rangunk, nemzeti, etnikai származásunk alapján vagyunk az üdvösség örökösei, hanem Krisztus jogán. Megváltó Urunkban érvényes ígéret ez ránk nézve is. Hálával áldjuk ma is érte! Ámen.