„Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak! Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint.” (Péld 24,11–12)

     Ki vagyok én, hogy a világ dolgaiba beavatkozzak? Mit tehetek én a nagyokkal, erősekkel, hatalmasokkal szemben? Hiszen mindig a kicsik, a gyengék, az elnyomottak húzzák a rövidebbet! A gonoszság ereje éppen abban rejlik, hogy ármánykodása nyomán az igazak elbizonytalanodnak, elvesztik bátorságukat! Nem ok nélkül állít Isten lehetetlennek tűnő feladat elé! „… a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse…” (1Kor 1,27-28.) Rám és rád, ránk bízta Isten, hogy szavakkal és tettekkel az evangéliumot hirdessük! Ámen.