„A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet.” (1Tim 1,5)

  „Szeretni nem lehet parancsszóra…” – a sláger szerint. Ezért némi ellentmondás feszül ebben az igeversben is. Ugyanakkor, ha a vers történeti hátterét vesszük alapul, akkor nyilvánvaló, hogy Pál egy konkrét parancsra hivatkozik. Mivel Isten minden parancsának célja van, úgy az Efézusban elrendelt rendszabály is egy jól meghatározott célt követ. Mégpedig azt, hogy a gyülekezet közösségében a feltétlen szeretet érvényesüljön. Ezért mindenekelőtt a „hitből fakadó szeretet” akadályait szükséges elhárítani. 

   Melyek ezek? Pál a téves hiedelmek közé sorolja a mende-mondát (az alaptalan szóbeszédet és pletykát), illetve a távoli múltba nyúló nemzetségtáblázatokat (az eredetre, származásra hivatkozást, a felsőbbrendűség tévhitét). Ezek a legveszélyesebb akadályai a tiszta szeretetnek nemcsak Efézusban, hanem ma is minden közösségben. Meglehet, hogy parancsszóra képtelenségnek tűnik szeretni, de hitből, Krisztusért szeretni lehetséges, ha megismertük és elfogadtuk azt a tényt, hogy Ő előbb szeretett minket. Már akkor, amikor „még bűneinkben voltunk.” Legyünk hálásak érte! Ámen.