"Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből! " (Ézs. 45,8)

Közel van a szabadulás a fogságban lévőknek. Felcsillan ebben az igében egy nagyszerű adventi reménység. Gyönyörű énekek születtek erről az idők során lat.(Rorate coeli de super). Innen származik a "róráté" elnevezés. A várakozás himnusza hajnalosan. Amikor már semmi és senki nem segít, akkor maga Isten szólal meg, Ő hívja a teremtett mindenséget. Ő hívja elő a világosságot. Könnyedség és természetesség, békesség és bizonyosság árad ebből az igéből. Istennél semmi sem lehetetlen. Ahogy az őszi reggeleken a harmat megcsillanó vízcseppjei itatják a földet, úgy érkezik el hozzánk csendben, bizonyosan, csodálatosan Istennek szabadítása a Lélek által. Ahogyan régen szólt: Legyen, és lett ... most is szól, és szabadságot hirdet. A hívő lelkeknek igazság sarjad a Fiúban, aki erről bizonyságot tett: Én vagyok az út, az igazság és az élet! Minden erről szól a teremtett világban. Onnan felülről jön a megtartatás. Bátorodjék ma is a szívünk, amikor Őt hallgatjuk! Ámen.