"Fiút fog szülni, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert ő fogja megszabadítani népét bűneiből.” (Mt 1,21)

     Két, nagyon erős érzés kapcsolódik ehhez az igéhez: a tehetetlenség és a hála. Mindkettővel nehezen bírkózik meg az ember. A tehetetlenséggel szemben küzdünk, kapálózunk, kétségbe esünk, feladjuk. A hálát fellobbantjuk, azután hagyjuk kialudni. Nyilván nem ezek a célravezető utak, hanem az elfogadás és a kitartás. Elfogadni Isten akaratát, rendeléseit, életünk körülményeit, és kitartani a hálában, bármi történjék is az életünkben. Nagy örömre készülünk mindannyian, ezt hirdeti az angyal, ehhez kapcsolódnak gondolataink, érzéseink. Hadd legyen ez több, mint pár napig tartó fellobbanás, levegővétel a hétköznapok között. Fogadjuk Isten ajándékát kitárt lélekkel, és őrízzük a hálát örömmel! Ámen.