„Miért vetetted meg az Úr szavát, miért tettél olyat, ami nem tetszik neki?!” (2Sám 12,9a)

Általában nem szeretjük, ha kérdőre vonnak bennünket, ha pedig olyan teszi, akit szeretünk és közel áll hozzánk, még inkább megvisel. Nehezen fogadjuk el, ha sérül önérzetünk és kiderül, hogy korántsem vagyunk olyan tökéletesek, amilyenek szeretnénk lenni. Pedig fel kell nőni a feladathoz, hiszen éppen azáltal tudunk egyre jobbak lenni, ha kiderül mik a hibáink, gyengeségeink. Dávidnak, akinek felteszi az Úr a kérdést, a testiség volt a gyengéje. Mindenkinek van valamilyen gyengesége, amire rákérdez Isten. Szeretettel kérdez, hogy felismerve hibáinkat, bűneinket, megbánhassuk és elhagyjuk azokat. Várunk és készülünk az ünnepre és az örökkévaló ünnepre is. Segítsen minket tökéletesedni az Úr szava, hogy minél jobban és minél többször tudjuk azt tenni, ami tetszik az Úrnak. Ámen.