„Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.” (Zsolt 145,9)

Az Úr jóságának bizonyításába vagy cáfolásába belefogni lehetetlen és felesleges vállalkozás. Egyrészt azért nem érdemes, mert honnan is tudnánk, hogy kinek mi a jó az életére és üdvösségére nézve, amikor mi magunk sem tudjuk, hogy nekünk mi a jó, amit Isten tesz velünk. Volt olyan, amit egy adott pillanatban rossznak gondoltunk s később rájöttünk, milyen jó, hogy megtörtént velünk. Másrészt Jézus Krisztus kijelenti, hogy "senki sem jó, csak egy, az Isten." (Mt 19,17) Ez egy hitbeli axióma, mint a kétszer kettő négy a matematikában. Az a kérdés, hogy mit kezd ezzel az ember? Felismeri-e, elismeri-e mindenki? A lehetősége minden teremtményének megvan. Dávid ebben az imádságban dicséri, áldja, magasztalja az Urat. Tegyük ezt mi is, és bízzunk az Úr jóságában és irgalmában ma és mindenkor. Ámen.