„A beteg így válaszolt neki [Jézusnak]: Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe. Amíg én odaérek, más lép be előttem. Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!” (Jn 5,7–8)

Ez a beteg nem tudta, hogy kicsoda Jézus. Nem láthatta még, mert harmincnyolc éve várja a gyógyulást a Bethesda tó partján. Nincsenek Jézussal a tanítványai, sem sokaság nem kíséri, mint máskor. Nincs, akitől megtudja, hogy akivel beszél, az az Isten Fia. Nem tehet bizonyságot a hitéről, mert nincs hite Krisztusban. Így meg sem gyógyulhatna. Mégis meggyógyul. Pedig a hit a feltétele a gyógyulásnak. Miért tette Jézus? Azért, mert végtelenül könyörületes. Mikor megtudta, hogy közel négy évtizede beteg, megszánta. Mert az Úr "felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Mt 5,45) Esélyt ad, és lehetőséget kínál, hogy valaki megtapasztalva hatalmát és segítségét, hitre jusson. Ugyanakkor példát adott arra nézve, hogy mennyi feladata van az övéinek. Amikor azzal találkozunk, hogy valaki arról panaszkodik, hogy nincs embere, aki segítsen, akkor mondjuk el, hogy lehet Krisztusa, akihez, ha hittel fordul segítségért, mindent megadhat, amire szüksége van. Ámen.