„Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.” (⁠Kol 2,6–7)

  A hitéletben használatos kifejezések némelyikével nem igazán vagyok megbékélve. Értem én az elfogadtam/elfogadtátok kifejezést, mégsem szívesen használom ezt Krisztus Jézusra alkalmazva. A Károli fordításban ez olvasható „vettétek”. Most ezt szeretném egy kicsit körüljárni. Nem azért mert szimpatikusabb a fordítás, sokkal inkább azért, mert egy szleng jut eszembe róla. „Veszi az adást!” 

   Ismerős kijelentés, amely a rádiózás révén került a közbeszédbe – a figyelem, a megértés, a hallás kifejezésére használjuk. Pál szavait így értem ebben a mai igeszakaszban is. „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.” (Rm 10,17) Ha egyszer is hallottam Jézus Krisztus „beszédét” - igéjét nem állok messze attól, hogy tényleg „vegyem” – „befogjam” – „befogadjam” - "elfogadjam" az „adást”. Mert Krisztus Jézus önmagát adta értem, hogy nekem ma is hitben, szeretetben, reménységben bővelkedő életem legyen. Áldjuk érte! 

    Ámen.