„Azután (Jézus) vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. ” (⁠Mt 26,27–28)

Nem mindig értjük meg azonnal egy-egy mondatnak a lényeget, az üzenetét. Sokszor hallottam anyai nagyapámtól, hogy "nehéz igazán élni, de jó. Élettapasztalatok kellettek ahhoz, hogy felfogjam mondanivalóját, lényegét, amellyel teljes mértékben egyetértek és igyekszek eszerint élni. A tanítványok sem értették még az úrvacsora szereztetésekor Jézus szavainak a súlyát.  Nem gondolták, hogy Jézus elfogatásakor elmenekülnek, Péter sem gondolta, hogy valóban képes lesz háromszor is megtagadni. Aztán látták az Úr szenvedését, keresztrefeszítését, kiontott vérét, halálát, majd feltámadása után átélték, hogy nem ítélettel, hanem békességet hirdetve lépett közéjük. Mindez nyomot hagyott bennük, a bűnbocsánat megtapasztalásának nyomait. Minden bűnük ellenére apostolok lehettek. Mi is átéljük újra meg újra az úrvacsora áldásában a megnyugvás és újrakezdés nyugalmának csodáját, és bűneink ellenére Krisztus áldásait. Köszönet érte Urunk! Ámen.