"Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön: adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által." (Ef 3,14-15)

 

      Egyedül Pál apostol használja a "belső ember" kifejezést az Újszövetségben. A "külső ember" ellentéte, és nagyon jól szemlélteti mindannyiunk működését. A "külső ember" részünk az, amelyik a világgal van állandó kapcsolatban. Éppen ezért ez a világhoz alkalmazkodik, a világra figyel, a világ felé próbál teljesíteni. A "belső ember" Istennel áll kapcsolatban. Istenre figyel, Isten tanításához igyekszik alkalmazkodni, Isten szerint kíván élni. A kettő erőviszonya és a pillanatnyi helyzet határozza meg döntéseinket, cselekedeteinket. Ezért kéri Pál meghajtott térddel az Atyától belső emberünk hatalmas megerősödését az ő Lelke által, hogy Isten akarata mindenkor megvalósulhasson bennünk és általunk. Ámen.