Pál írja: „Mert ismertté lett az egész testőrségben és mindenki más előtt is, hogy Krisztusért viselem bilincseimet, úgyhogy többen azok közül, akik testvéreink az Úrban, fogságom körülményeiből bizalmat merítve félelem nélkül, bátran szólják Isten igéjét.” (Fil 1,13–14)

Krisztus evangéliumának ügye, terjedése soha nem a körülményektől függött. Pál a börtönben is hirdette a Krisztust, és annak ellenére, hogy a világi hatalom üldözte a keresztyéneket, voltak, akik bátran szólták Isten igéjét. Ez így volt a korban hozzánk közelebb álló kommunizmus idején is. Sőt, azt kell mondanunk, hogy a nehéz, szorító helyzetek, még inkább arra bátorították a krisztuskövetőket, hogy az evangéliummal, az örömhírrel igyekezzenek bátorítani egymást és mindenkit. Nyilván Pál példamutatása, kitartása is kellett hozzá. A mi példaadásunk is fontos. Manapság a világ a maga hatalmával, van, hogy nyíltan, de leginkább csalárd eszközökkel igyekszik útját állni az evangélium terjedésének. A napi munkában leköti, elfárasztja az embert, más programokat kínál az istentiszteletek, az Úr ügyének szolgálata helyett, reklámokkal táplálja az ember kívánságait, hogy a megelégedettség és boldogság illúzióját fenntartsa. Ennek ellenére vannak, akik az Úr és az ő evangéliuma iránti szeretetből, ma is bátran hallgatják, szólják Isten igéjét, szolgálják az evangélium ügyét. Az Isten iránti szeretet tartson meg mindannyiunkat ebben a szolgálatban! Ámen.