„Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez.” (⁠ApCsel 12,5)

  Az ember képzeletében a börtön piktogram szerű ábrázolására legmegfelelőbb jel egy rács. Annyi mindenből lehet rács jellegű ábrát kialakítani: cigarettaszálakból, üres üvegekből, szalámirudakból focikapuból, televízió, számítógép, vagy okos-telefon képernyőből, de akár szorosan egymás mellé rendelt Facebook iniciálékból is. Egyszerűsítem, akár a billentyűzet „#” jele is utalhat a börtönre. 

   Péter apostolt vallomása szerint többször is börtönbe vetették. Nem először van a jeruzsálemi fogdában. Ez kellemetlen. A börtönviseltek életében gyakran megbélyegzettséggé, letörölhetetlen stigmává lesz a fogság. Azzá lehetnek a különböző függőségek is az ember életében. 

 Ezért hangsúlyos az igevers második része. A gyülekezet buzgó, állhatatos imádsága Istenhez, az apostol szabadulásáért. Most is sokan vannak, helyesbítek: sokan vagyunk a különböző szenvedélyek fogságában megkötözöttek. Bárcsak ma is ilyen hittel és töretlen bizonyossággal imádkoznánk a „foglyokért”. Urunk kegyelmezz! 

   Ámen.