"Jézus Krisztus mondja: "Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lk 19,10)

Ma reggel nem tudom az igét elvonatkoztatni a gondolattól, ami már napok óta foglalkoztat: születésnap van. A Heidelbergi Káté ma 450 éves. III. Frigyes pfalzi választófejedelem bízta meg Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus református hittudósokat a megírásával. Zsinati jóváhagyás után 1563. január 13-án jelent meg nyomtatásban.  Magyar nyelven először 1577-ben olvashatták, és a szatmárnémeti nemzeti zsinat mondotta ki 1646-ban kánonilag, hogy „mindenütt megtartassék és taníttassék”. Remélhetőleg nincs konfirmált református magyar ember, akinek kezében ne járt volna, egy-egy gondolatát ne tudná felidézni akárhány év után is. Hisszük, hogy az Emberfia adta kezünkbe, hogy mint egy térkép segítségünkre legyen eligazodni az élet útvesztőiben. Eszköz, ami könnyebbé teszi megélni keresztyénségünket. Eszköz, amit tudni kell használni. Egy térkép is csak akkor lehet hasznos, ha tudjuk, merre vannak az égtájak, s mi magunk körülbelül hol vagyunk. A keresztyén embernek ismernie kell magasságot és mélységet, kegyelemnek és bűnnek széltét-hosszát, s a maga pillanatnyi helyzetét.  Bizony nem elég várni, hogy majd elküldi Isten az ő Fiát utánunk a világvégére, hiszen minden lehetőségünk adott arra, hogy mi magunk keressük meg őt.  Vegyük kézbe, vagy idézzük ma fel  a kátét, hogy segítségünkre legyen közelebb kerülni Istenhez. Ámen.