"Én, az Úr, vagyok a te Istened, arra tanítlak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell." (Ézs. 48,17)

Fejlett tudományok, letisztult ismeretek, átértelmezett világ ... szóval van kapaszkodója az emberiségnek és látszólag büszke is elért eredményeire. Még a hétköznap embere is saját tapasztalatainak bölcsességétől így fogalmaz: Engem megtanított a nagybetűs élet arra... Tehát nem Isten, hanem a nagybetűs élet... Önhittség és nagyképűség ez a javából, amely megszámlálhatatlan esetben tévútra vezette már az embert, az egész emberiséget. Mintha csak állandóan a szállóigévé röppent: "Minden szabad nékem, de nem minden használ, minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá"(1Kor. 6,12) furán értelmezett csökönyössége lenne a meghatározó.

Isten a mai Igében a Tízparancsolat első parancsolatából ismert kijelentésének magasztossága által arra hívja fel a figyelmünket, hogy Ő éppen arra tanít meg minket ami valóban javunkra válik, hiszen Ő maga a legfőbb jó tulajdonosa, ezért nem tévutakra, hanem arra az útra vezet - az örök élet útja ez - amelyen járnunk kell. Ámen.