2013. június 18., kedd

"Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel." (Zsolt 30,12)

     "Valék siralom-tudatlan. /  Siralommal süppedek, /  Búval aszok, epedek." Gyermekkorom óta hullámzik bennem ez az ősi könyörgés. Együtt van benne a bűnös ember fájdalma, a Krisztussal és helyette szenvedni-vágyás és a megszabadultság tudata.
     Minden bizonnyal valahol innen, ma reggeli igénkből ihletődött az Ómagyar Mária-Siralom. Mindannyian megélhettük már a fájdalom és gyógyítás, siralom és vigasztalódás kettős érzését, amikor még bennünk van a szenvedés minden rezdülése, de már a lelkünk Isten tenyerén újul.
     Ha valaki ma fájdalommal ébredt, forduljon bizalommal a mi Istenünkhöz enyhülésért. Akinek a fájdalom csak emlék, adjon hálát a szabadulásért és imádkozzunk együtt a még szenvedőkért. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése