"Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?" (Róm. 8,35)

     Ahogy olvasom ezeket a sorokat, a szerelmes ember képe jelenik meg előttem. Amikor még viszonzatlan, vagy bizonytalan a szerelem: csupa féltés, aggodalom, az ismeretlen veszedelmek fenyegető képei... Egyfelől folyamatos várakozás, tervezés, öröm, másfelől megannyi kín. Ugyan milyen külső tényező változtathat a szerelmes ember érzésein: nyomorúság, vagy szorongattatás...?

      Hát akkor Krisztus szeretetétől ki választana el minket? Csakis saját magunk. A bizonytalanságunk. A közönyünk. A szeretetlenségünk. Bűneink. 

     A szerelmes ember önfeláldozó. A Krisztust szerető ember is az. Nem a pillanat hajtja ide s tova, hanem az örökkévalóság vonzza ellenállhatatlanul. Legyen ma teljessé bennünk a szeretet Krisztus iránt. Ámen.