"Az Úr, a ti Istenetek megnyugtatott titeket, és néktek adta ezt a földet." (Józs. 1,13b)

A választott nép nem egy reggel ébredt nyugtalansággal. Kérdések tömkelege zaklatta lelküket: mikor ér véget a vándorlás? meddig kell még bizonytalanságban járni? képesek lesznek átkelni a Jordánon, hogy birtokba vegyék a földet? le tudják-e győzni az ellenséget? 

Mi is sokszor ébredünk és járunk ebben a lelkiállapotban. A mi problémánk is a létbizonytalanság. Érezzük mi is, hogy gyengék vagyunk egy-egy feladathoz. Sokszor el sem tudjuk képzelni, hogy miként lehetne egy elénk tornyosuló problémát megoldani. Megvannak az egyéni, családi, gyülekezeti kérdéseink, amelyek nyugtalanságunkból születnek.

Józsué emlékezteti a rá bízott népet, és az általa megszólaló Isten, pedig minket is emlékezésre ösztönöz. Isten megnyugtatott, hogy minden gondotok megoldódik. A történelem szerint Izrael népe megtapasztalta. A mi történelmünk sok helyzete is azt bizonyítja, hogy mi is tapasztaltuk már Isten megsegítő és megőrző hatalmát. Így lesz ez ma is, és így lesz ez ezután is. Ámen.