"Keresztelő János így válaszolt mindenkinek: ...eljön az, aki erősebb nálam, és én még arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam." (Lk. 3,16)

     Milyen könnyű az embert elámítani: egy kis hízelgés, vagy akár jól megérdemeltnek gondolt dicséret, egy kis figyelmesség, hírverés, és tucatszámra születnek celebek, sztárok, idolok, függetlenül  a befektetett munkától vagy tehetségtől. Korunk, a fiatalság példaképei a pillanat lehetőségét meglovaglók, a tizenöt perc hírnévért mindent bevállalók.

     Mihez kezdjünk ebben a mi környezetünkben Keresztelő Jánossal? Semmi fény, csillogás, szereplés. Lehetne egzotikus különc teveszőr ruházatában, de aligha hízelgő számunkra, ahogyan megszólít... ("mérges kígyóknak fajzatai...")

     És mégis az ő nevére emlékszünk holnap és holnapután is, amikor a ma sztárjai már sehol sem lesznek. Mert ő azt tette, amit - mindnyájan tudjuk - tennünk kell nekünk is: teljes alázattal hirdetni Jézus Krisztust. Ma is, holnap is, örökké. Ámen.