"Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat." (Zsid. 12,14)

     Csodálatos összhang van e gondolat üzenete és hangulata között. Bár sorskérdés fogalmazódik meg benne, olyan szelíden vezeti fel, hogy reklámokhoz szokott szemünk már-már tovasiklik felette. 

     Látszólag nincs semmi sürgetés, kötelezvény e szavakban. "Törekedni" első hallásra azt jelenti, hogy lehetőség szerint tegyünk meg minden tőlünk telhetőt. Ez a mai ember számára körülbelül így körvonalazódik: amennyiben megáll egy luxusautó a ház előtt, hogy ingyen elvigyen, akkor hajlandó vagyok beszállni. Holott aki "tör-ekszik", az utat tör járatlan helyeken, ha kell fát, sziklát tör, veszélyes meredeken fölfelé tör, szóval törekedni nem egy kényelmes fotel békességét jelenti, ahogy a szent élet sem a délutáni szendergést. De nem jelenti a törtetést, másokon való átgázolást, hivalkodó menetelést. A fáradtságot, küzdelmet a belső béke és szentség oldja lágy dallammá életünkben. Legyen így ma is. Ámen.