"Az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket!" (Zsolt. 146, 8b)

    A rabszolgarobot cipekedő testtartásának nyomorúságát idézi a ma reggeli igei gondolat. Bár az egykori robotmunka mára változott, és civilizáltabbnak tűnik, de a szolga-jelleg és az emberi testtartás viszont szinte semmit. Ma is sokan földre szegezett tekintettel és kilátások nélküli egyhangú közönnyel sorjázzák napjaikat. A remény halvány jele nélkül élik túl mindennapi életük keresztsúlya alatt zúzott és tört görnyedezéseiket. Bár a kívülálló világ szokott empátiával fogadja a munkában robotoló égi teremtmény napi kínos áldozatát, nem úgy a menny Ura, maga Isten!

       Az Ő megváltó tervének része, hogy a bűnei miatt szenvedő és robotoló egész népét fölemeli. Testi és lelki tartását fölegyenesíti, hogy az ember egész lényével örvendezhessen a szabadító Isten életet újító hatalmának.

        Hinnünk kell, hogy bánatainkból, nyomorúságos bajainkból és letört élethelyzeteinkből az Úr a mi Istenünk egyenesít föl és vigasztalva erőt ad holnapjaink számára. Ámen.