"Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, a ki kihozza seregüket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen." (Ézs. 40,26)

Sokszor mintha megmeredne a nyakunk és nem tudnánk mozgatni fejünket: csak vízszintesen, földi síkon látjuk az életünket, világunkat. Talán a munkáshét első napján is így ébredtünk. Látjuk, ami várható és várjuk, ami láthatatlan a munka, a szolgálat mezején. Ebből az állapotból, akar kimozdítani Isten szava, hogy felemelve szemeinket észrevehessük, amit egykor Nabukonodozor: "Én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges Istent, és dícsérém és dicsőítém az örökké élőt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll." (Dán. 4,31) Nem csak Ézsaiás vagy Nabukonodozor, hanem mindannyian megláthatjuk az Isten hatalmát, erejét, amelyekkel az egész univerzumot és benne minket vezetni, megtartani és segíteni akar. Ámen.