„Áldott legyen Isten, mert nem utasította el imádságomat, szeretetét nem vonta meg tőlem!”  (Zsolt. 66,20)

     A régi egyházi naptár nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Húsvét és Pünkösd között ugyanis éppen úgy rendet kell tartani a bibliai üzenetek sorrendje terén, mint a nagyobb ünnepeken. Húsvét után újjászületik a hívő ember a feltámadás hite által. Ez indokolja a következő vasárnapok témáit: örvendjetek (Jubilate), énekeljetek (Cantate). Most pedig arra hív: Szüntelen imádkozzatok! (1Thessz. 5,17 – Rogate).

     Az elutasítás, valamint a megvonás szomorú emberi tapasztalatok. Ma az ad új reményt, hogy Istennél ilyen nem létezik. Sohasem utasítja el az alázatos imádságot, és sohasem vonja meg szeretetét tőlünk.

Ezért áldjuk ma Őt a testvérek közösségében! Ámen.