"Annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben." (Lk. 10,20)

A múltam iskolai emlékét idézi a mai ige. Amikor a tanár, avagy az osztályfőnök valamiért nem tudott bejönni az osztályterembe órát tartani, akkor a csend és a fegyelem megőrzése érdekében megbízta az osztályfelelőst, hogy álljon a tábla mellé és a rendetlenkedőt, rendetlenkedőket, hangoskodókat írja fel a táblára. Helyesebben azok nevét írja fel és az... illetve azok büntetésre számíthattak (sokszor szerepelt ott a nevem és nem is lett jó vége a táblán szereplésemnek!). Ezért aztán nagyon nem örült senki, akinek neve fel került a táblára, sőt olyan is volt, aki próbált alkudozni annak érdekében, hogy neve lekerüljön... Minden bizonnyal nem így van ez a mennyei nagy tábla, avagy az élet könyvében való bejegyeztetés kapcsán... Oda bekerülni dicsőség és jutalom... Annak tudata bátorít és erőt ad a tiszta, keresztyén életvitel folytatásához. Különösen az boldogíthatja az embert, hogy maga Krisztus jegyzi fel az ő nevét! Hát így legyen mindnyájunknak! Ámen.