"Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!" (4Móz. 6,25)

A templomi istentiszteleteken legtöbbször elhangzó ároni áldás részlete a mai igénk. Felidézi bennünk képi mivoltában a jelenetet, amikor Mózes találkozhatott Istennel a Sinai hegyen azért, hogy az Isten által felajánlott szövetség kézzel fogható tízparancsolatának zafírtábláit átvegye. A találkozás után a mennyei ragyogás ott maradt Mózes tekintetében is. Különös ez a ragyogás, mert Isteni eredetű, de lényegében a bűn belső sötétségét űzi ki hordozójából, és Isten végtelen jóságának, szeretetének oltalmába ajánlja őt. Az Úr arcának ragyogása tehát nagy áldás bárki személyes életén, amelyhez párosul a cselekvő Isten szelídsége. A bűntől megszabadult egyén jutalma Isten könyörülete. Nem büntetés következik, hanem a legszebb atyai bizalom, biztatás és támogatás. Ezért ad lelki lendületet ez az Ige, mint áldás mindenkor, így ma is számunkra. Ámen.