"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt." (Fil.4,6)

Könnyű mondani - hallanánk, ha minden gondolat megjelenne most a képernyőn. Tulajdonképpen az a baj, hogy az éjszakai álom nem szünteti meg az aggodalmat, sőt dolgozik az emberi agy éjszaka is, hogy megoldja problémáinkat. Ha sokszor fáradtan ébredünk, ez annak lehet a jele, hogy lelkünkben nincs békesség. Luther Márton azt mondta, hogy amikor nehéz napja következik, akkor reggel kétszer annyi időt tölt imádsággal. Nem tekintette elveszett időnek, hanem az erőfelvétel nagyszerű és egyetlen lehetőségének.

Az imádság és könyörgés kifejezések egymásután való említése arra utalhat, hogy az imában tudatossági, fokozati szintek léteznek. Aki imádkozik, az kopogtat, aki könyörög, az döngeti az ajtót. Előfeltétel tudni azt, hogy van, aki meghallgassa kéréseinket. Továbbá fontos érezni a helyes hozzáállást: kéréseink csak a hálaadás hangnemében hoznak áldást. Mielőtt kérünk, legyünk hálásak mindenért. Hallgassa meg az Úr kéréseinket! Ámen.