"Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem." (Zsolt. 16,2)

Ki tudja, hogy egyénenként mennyit várat magára egy ilyen gyönyörű imádság? Nagyon fontos, hogy az életünk során megcsendüljön bennünk. Ma reggel talán önvizsgálatra késztet, mert hogyha jól meggondoljuk, akkor nem Ő volt a legfőbb jó nekünk az elmúlt időszakban. Az ember életének alakulása nagyban függ attól, hogy mit tart legfőbb jónak az életben, és hogy ki vezeti életét. Vargabetűs, kanyargós életünkben sokmindent megtapasztalunk, sokmindenből kiábrándulunk, amíg megvilágosodik előttünk ez az igazság.

A tékozló fiú ugyanúgy elment életet élni, és nagyon kiábrándult, aztán nagyon megkeseredett, amíg rájött, hogy a legfőbb jót hagyta el. Ezért nem volt boldog, amíg újból meg nem találta. Térjünk vissza, a haszontalan vándorlás senkinek sem jó. Ízlelgessük, majd tanuljuk meg ezt a gyönyörű imádságot, hogy boldog legyen a szívünk. Ámen.