"Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid." (Péld. 16,3)

   Különös helyzet ez. A szándékaim, dolgaim az enyémek. Bennem fogalmazódnak, én akarom véghezvinni, a saját lehetőségeimhez kell szabnom azokat, és mégis gyakorlatilag azonnal át kell adnom másnak. Ezzel megszűnik az intimitás, a kizárólagosság, a birtoklás. Igazán megértem azokat, akik görcsösen ragaszkodnak dolgaikhoz és szándékaikhoz, a "segíts magadon" elv alapján. Nehéz lemondani arról, ami a miénk, és csak a miénk. Egészen addig, amíg az ember meg nem tapasztalja, hogy milyen jó az Úrral közösben lenni. Olyan pártfogóval, segítővel bírni, akihez hasonló sincs a világon. Bátran ajánlom: legyünk teljes bizalommal iránta. Ámen.